Eger

Neve latinul: Agria. Heves megye székhelye, Észak-Magyarországon található. Az egyik legszebb történelmi városunk. Eger híres boráról és dohánygyáráról valamint az egri várról, műemlékekben és múzeumokban gazdag. Világhíres bora az Egri Bikavér. Elnevezése többek szerint az égerfa szóból ered.

Története:

A várost már a kőkorszak idején is lakták emberek. A középkorban német, avar és szláv törzsek telepedtek le itt. Szent István az 1009 előtt szervezett 10 püspökség egyikének székhelyévé tette a várost. A régi székesegyház a Várhegyen állt. A Bükk és a Mátra útvonal között elterülő település dinamikusan fejlődött, de 1241-ben a tatárok feldúlták.

IV. Béla engedélyével kezdték el 1248-ban egy kővár építését. A XIV-XV. században szőlőket ültettek a kivágott erdők helyére. Több közeli település csatlakozott Egerhez. 1442-ben a husziták szörnyű öldöklést rendeztek a városban.

Mátyás király uralkodása idején a püspök gótikus stílusban átépítette az akkori püspöki palotát. Mátyás halála után az akkori püspökről nevezték el a Hyppolit-kaput, ő volt Ippolito d’Este. 1514-ben a Dózsa parasztfelkelés idején ismét felégették a várost. Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvári szerepet töltött be. Az egri várnak Dobó István volt a várkapitánya, s 2100 fős várvédőjével 1552-ben végül visszaverte a török támadást. Az egri vár csatáját örökíti meg Gárdonyi Géza regénye, az Egri Csillagok, melyből film is készült.

Az ostrom alatt lerombolt várat 1553-96. között újjáépítették. 1578-tól itt katonáskodott Balassi Bálint is néhány évig. 1596-ban a törökök ismételten megtámadták a várat, s mivel a túlerővel szemben már védtelenek voltak az egri várvédők (és a közelben állomásozó III. Miksa osztrák főherceg sem sietett a segítségükre), így a törökök végül elfoglalták a várat. A város 91 éven át volt az Oszmán Birodalom része és a török vilajet székhelye. Ennek emlékét őrzi a városban látható minaret.

A várost 1687-ben foglalták vissza a törököktől. A falakkal körülvett területen javarészt török családok laktak, ők visszatértek, megkeresztelkedtek és ők lettek Eger első lakói. 1688-ban I. Lipót szabad királyi várossá nyilvánította, de 1695-ben a püspök kérésére újra „csak” városi rangon jegyezték. A Rákóczi-szabadságharc idején Eger volt a felszabadított országrész központja. Itt nyomtatták az első hírlapot.

A XVIII. század a virágzás korszaka volt. Eger püspökei alakították ki Eger ma is látható városképét. Az építkezések számos híres festőt, művészt, iparost vonzott a városba. a lakosság száma pedig ugrásszerűen megnőtt.

1769-ben nyílt meg a város első orvosi iskolája, de Mária Terézia az iskolától megtagadta a doktori fokozat kiadását, így az nem sokkal ezután meg is szűnt. A XIX. század elején katasztrófák is pusztítottak, előbb tűzvész, majd a leomló várfal okozott károkat. 1804-ben lett érseki székhely. 1827-ben újabb tűzvész pusztított, majd ezt tetőzte később egy kolerajárvány is. Pyrker László János érsek is nagyban hozzájárult a szellemi és kulturális örökség megalapításához a városban, ő nyitotta meg az első tanítóképzőt és Hild József tervei alapján megépítette a bazilikát.

1854-ben az érsek pénzbeli juttatás fejében lemondott földesúri jogáról, így a város felszabadult. A vasúthálózat azonban elkerülte a várost. 1878-ban árvíz pusztított a területen. 1904-ben épült meg a kőszínház, megindult a csatornázás, iskolák és más kulturális épületeket emeltek.

Az I. Világháború után lassan indult meg a gazdasági élet. 1933 után épült meg az első gyógyfürdő. 1944-ben a kivonuló német csapatok lerombolták a gyárakat, elvitték a gépeket, elhajtották az állatokat, majd a szovjetek bevonulásakor még lebombázták a város egy részét.

A ’70-es évektől indult meg a panel építési program. A barokk belvárost védetté nyilvánították. A ’90-es évektől Eger külterületén is építkezések kezdődtek. Megépült az uszoda, az Ipari Park és az Agria Park is.

Látnivalók:

Egri Vár és Dobó István Vármúzeum: a vár híres történelmi emlékhely, az 1552-es ostrom idején Dobó István várkapitány védte a töröktől. A múzeum a várban található, állandó és időszaki kiállítások is láthatók, megtekinthető a hősök terme s a vár történetéről szóló kiállítás is.

Bazilika: Hild József tervei alapján készült, klasszicista stílusban. Az egri érsekség főtemploma.

Minorita templom: a Dobó István téren áll, az épület két oldalát magas tornyok szegélyezik.

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum: a városi híres szülöttének egri otthonába látogathatunk el. 1897-től 1922-ig itt élt és alkotott az író.

Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, borpincés területe. Az ápolt zöldövezet, az esztétikusan kialakított utcakép, a csábító borospincék mind-mind kiváló alkalmat nyújtanak a kikapcsolódni vágyóknak.

Fontosabb rendezvények: Egri Tavaszi Fesztivál, Agria Nyári Játékok, Végvári Vigasságok, Egri Bikavér Ünnepe, Bormustra a piacon, Egri Vár Napja stb.