Baja - A halászlé fővárosa

Baja a Duna bal partján fekszik, Bács-Kiskun megyében található. Jelentős dunai kikötőváros. Népessége kb. 38.000 fő.

Története: A város már az őskorban is lakott volt és a vaskort leszámítva az is maradt. Leletek kerültek elő az újkőkorból, bronzkorból és szarmata leleteket is találtak. A VI. századtól avarok éltek itt. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhely lett. Neve török eredetű, bár sokan a Baya családból eredeztetik. 1474-ben Mátyás király a birtokot a Czobor családnak adományozta. Baja a török megszállás alatt a bajai nahije központja volt. Ekkor erődítmény és kikötő is volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A török idők végére a város elnéptelenedett. Később bosnyákok telepedtek meg, majd horvát bunyevácok, sokácok, szerbek és svábok. Baja a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet kapott a város, mivel ők biztosították az utánpótlást s ezért I. Lipót császár 1696. decemberében mezővárosi rangot adott neki. Az ezzel járó jogokat III. Károly erősítette meg. Később újra földesúri tulajdonba került. Elsőként a Czobor családéba, majd 1750-től Grassalkovich Antalhoz, de a város végül 1858-ban megváltotta magát Zichy Ferraris Felix-től. Baját pestisjárvány, árvíz és tűzvész is pusztította. A XVIII-XIX. században az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált. Így a kulturális és gazdasági élet is fellendült: utcákat köveztek le, közvilágítást vezettek be, megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, megnyílt az első gőzfürdő. 1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel a várost. 1886-ban megépül a gázgyár. 1892-ben megnyílt a telefonhálózat is. A városnak azonban még nem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata. Az I. Világháború után, a szerbek megszállták a várost. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték Baját, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették k mégsem. A II. Világháború után megyeszékhely lett, de 1950-ben e jog elkerült a várostól. Baja fontos folyami kikötő s már vásárokat is tartottak. baja népessége egyre nőtt. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjúval, bőrrel kereskedtek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók dolgoztak. Az igazi fejlődés a XIX. század végén indult el, amikor sok ipari üzem létesült. Az 1990-es évek gazdasági szerkezetének átalakítása kedvezőtlenül hatott a város életére. Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős. Főiskolája az Eötvös József Főiskola.

Rendezvények: 1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne. Legnagyobb ünnepség a Bajai Halfőző Fesztivál - Bajai Népünnepély. A városnak tamburazenekara is van. Évente 8 alaklommal rendezik meg a Belvárosi Orgonaesteket.

Látnivalók: - Kálvária kápolna: klasszicista stílusú, 1836-ban épült. - Türr István Múzeum - Bajai zsinagóga: XIX. században épült, jelenleg könyvtárként üzemel - Városháza: neoreneszánsz stílusú, egykori Grassalkovich-kastély - Bunyevác Tájház - Ferences templom és galéria: XVIII. században épült, barokk stílusban, 1759-ben szentelték fel. Belső berendezése kemény fából készült, öltözőszekrénye rokokó stílusú. - Belvárosi Szent Péter és Szent Pál templom - Szentháromság tér: négyzetes tér, nem véletlenül hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. Klasszicista, eklektikus és romantikus stílusú épületek veszik körül. Aki egyszer Baján jár, feltétlenül kóstolja meg az igazi bajai halászlevet.

Híres emberek: Hosszú Katinka, Csábi Bettina, Vereczkei Zsolt, Csermák Mihály az „uzsoki hős", Dávid Ibolya, Disztrl Péter labdarúgó, Jelky András világjáró utazó